Apu szeretlek !

Felemeled a kezed, de megállsz egy pillanatra. Egy reszkető gyermek néz rád, várja, hogy mikor csattan az ütés. Megtegyed? Ne tegyed? Suhan át az agyadon. Te is kaptál ki és nem lett semmi bajod. Most miért ne kaphatna ki a gyermeked? Nem bűn egyszer-kétszer odasózni nekik, hiszen ilyen a társadalom. Régen még a fiatalok tisztelték az időseket, de ma már kihalt a tisztelet. Talán ép ezért halt ki a tisztelet. Te sem tisztelnél olyat, aki a gyengébbet megüti, akkor most miért tiszteljen a gyereked?
Most miért is ütnéd meg? Talán azért, mert visszabeszélt? Istenem. Ez olyan nagy bűn? Az okos enged, a szamár szenved alapon neked kellett volna befejezni előbb, de ezek szerint nem vagy hozzá elég okos. Talán azért ütnéd meg, mert rossz jegyet hozott az iskolából? Szerinted, ha megvered, okosabb lesz? Nem. Tévedsz! Az ütés helyett le kéne vele ülni és tanulni egy kicsit. Nincs rá időd? Akkor, amikor megfogant, vagy megszületett, volt rá időd? Mindig kell, hogy legyen rá időd, hiszen ő a te véred. Ő a te utódod. Egyszer majd, amikor megöregszel, és nem bírod el az élet terhét, hogy esne az neked, hogy a gyereked azt mondaná, nincs rád időm, apám.

Megütötted már? Még nem? Mire vársz! Neked csak pár másodpercig fáj a tenyered, de neki egy életen át fog fájni a lelke. Nem nagy dolog, hiszen majd ő is ezt fogja csinálni az ő gyerekével, a te unokáddal.

Megütötted már? Még mindig nem? Eszedbe jutott az apádtól kapott pofon, aminek a helyét még most is érzed? Azt mondod, hogy jogosan kaptad. Jogosan ütöd meg te is a gyereked. Egy pofon után mi tart vissza, hogy nagyobb fájdalmat okozz neki? Semmi! Ha egy atyai pofont akarsz neki adni, számíts rá, hogy úgy is fog rád nézni a gyerek. Ha megütöd, akkor gyenge vagy és buta is, mert nem tudod más módszerrel fegyelmezni a gyereked.

Talán, ha egy kicsivel több időt szántál volna rá, akkor visszabeszélés, veszekedés helyett egy üdítő mellett megbeszélhettétek volna a gondokat. Ha egy kicsit figyelmesebb lettél volna, akkor láttad volna, mely tantárgy megy neki nehezebben és tanulhattál volna vele.

A gyereked sírni kezd a félelemtől, hogy kikap, és te csak ráordítasz, hogy hagyja abba. Ettől nem nyugszik meg, hanem hangosabban sír. Kisírt szemével kegyelemért könyörög.

Megragadod őt és magadhoz szorítod. Talán így egy kicsit megnyugszik. Fülébe súgod, hogy mit jelent neked, hogy milyen nagyon szereted. Ő abbahagyja a sírást. Kicsi száját elhagyja a világ legszebb két szava: APU SZERETLEK.

Erre könnyes lesz a szemed, és eszedbe jut, hogy soha nem mondtad apádnak, hogy szereted. Na, látod, hogy megérte nem megütni a gyereked? Olyat hallhattál tőle, amit te soha nem mondtál.